Adományozási helyzetkép

A Labor Café projekttel célunk, hogy az adományozáshoz kapcsolódó gondolkodásmódon módosítsunk. Megítélésünk szerint az adományozás ugyanis olyan segítségnyújtás kell legyen, mely nem korlátozódik csak a bajba jutottak segítésére, hanem bármely olyan kezdeményezés támogatását jelenti, melyet az adományozó hasznosnak tart, minél szélesebb közösség számára értékesnek, megtartandónak ítél meg. Az adományozás olvasatunkban egy fontos és jó, hátrányos helyzetű egyént, vagy társadalmi csoportot, vagy a társadalom minél szélesebb körét érintő pozitív ügy segítése feljánlott juttatás kell legyen.

Hogy alátámasszuk az általunk felvetetteket, utcai kérdőíves felmérést végeztünk az adományozásról. Ebből kiderül, hogy a megkérdezett 130 fő válaszai között a „Mi az a három szó, ami eszébe jut az adományozásról” a legtöbbek által a „segítségnyújtás”, „szeretet”, „szegények” szavak állnak, majd a „jószívűség” és „irgalom” kifejezések következnek. Ez arra enged következtetni, hogy a megkérdezettek nem kapcsolják össze az adomány fogalmát olyan civil szerveződésekkel, melyek szakmai munkájukkal társadalmi célokat, de nem kifejezetten karitatív, segítő munkát végeznek. Az, hogy egy civil szerveződés, mely széles társadalmi rétegre irányuló, pozitív változásokat előidéző tevékenységet végez, természetes, magától értetődő. Forrásik eredetéről érdeklődve a válaszadók az „állam” és „pályázatok”, „cégek” válaszokat adták. Az, hogy az egyes szervezetek társadalmi hasznosságának elismeréseként, munkájuk és fennmaradásuk segítéseként anyagi támogatást magánszemélyek is felajánlhatnak, állatvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó szervezetek esetében említették a megkérdezettek. Az egyházak támogatása és az adó 1 százalékának felajánlása sokak számára ismeretes volt, de jól látszik, hogy nem a mindennapi kultúra része az adományozás.