Labor Café

A Labor Café célja

A Labor Café egy kísérlet. Kísérlet arra, hogy megtanítson sokakat újra valódi közösségként működni. Kísérlet arra, hogy összefogásra buzdítson egy várost egy jól körvonalazott célért. Kísérlet arra, hogy bekapcsolja az egyéneket, miközben kikapcsolódnak és segítsen élménnyé tenni egyszerű, közösen elért eredményeket. Kísérlet arra, hogy közösen kezdjük el a változást.

Előzmények

A Tabulapláza Alapítvány 2004. novemberében jött létre azzal a céllal, hogy a helyi közösségek szerveződéseit élénkítse, segítse. Az egyszerű, baráti találkozókból, társasjátékkal töltött panelkonyhai estékből indult munkája, mely mindig, minden törekvésével arra kívánt rámutatni, hogy a közösség aktív egyénekből áll, mely aktív egyének összessége ad egy jól működő, tudatos társadalmat. Ennek érdekében szervezett az alapítvány első éveiben közösségi eseményeket, szabadidős, kulturális, szemléleformáló utcai rendezvényeket, majd készített szakmai anyagokat, melyek segítenek megérteni a társadalom egésze és az egyén döntései közötti összefüggéseket. Roadshow-kkal, kiadvápoto11nyokkal, internetes publikációkkal próbálta cselekvésre ösztönözni a város lakóit, kisebb-nagyobb sikerrel. Átütő, folyamatosan érzékelhető hatást azonban nem tudott elérni egyetlen kezdeményezés sem, mely meghozta volna a széles körű ismertséget.

Az Alapítvány munktársai tehát visszatértek az alap gondolathoz, melynek a szervezet megalakulása is köszönhető: társas kapcsolatok, egy hely, ahol összejöhetnek azok, akik hasonlóan gondolkodnak.

2015-ben tehát a Norvég Civil Támogatási Alap jóvoltából lehetőségünk nyílt arra, hogy korábbi tapasztalatainkat összegezve újabb kísérletbe fogjuk és megnyissuk belvárosi kávézónak „álcázott” nyitott közösségi terünket. Az ötlet alapját az ötven órás kötelező iskolai közösségi szolgálat adta, melynek bevezetésével azonnal felismertük: jó lehetőséget kaptunk arra, hogy kapcsolatot teremtsünk azzal a generációval, akiknek kezében a jövő. Itt a lehetőség arra, hogy „rászoktassuk” a fiatalokat az önkéntes tevékenységre, hogy élményszerű és hasznos programok segítségével csináljunk nekik kedvet a közösségi aktivitáshoz, a társadalmi szerepvállaláshoz, a helyi közösség építéséhez. A kávézó kötetlen, szabad közege önmagában inspiráló, közvetlenebb kommunikációra ad lehetőséget, mely megkönnyíti a közös hang kialakulását, majd az együtt gondolkodást. Célunk, hogy az iskolai közösségi szolgálat ötven órája úgy teljesüljön, hogy ne kapjon hangsúlyt a „kötelező” jelleg, hogy a gyerekek az ötven óra eltelte után is a közösség aktív tagjai maradjanak.

Kitekintés

Sokan sokféleképpen vizsgálták az egyén és a csoport összefüggéseit, az egyéni döntések, aktivitások, vagy a passzivitás hatásait a közösségre. Dr Philip Zimbardo elmélete szerint az emberi elme bárkit képes jóvá, vagy rosszá tenni, minden eleve benne van az egyénben, mely az egyént körülvevő szituáció hatására jön elő. A hatalom a rendszerben van, mely megteremti a szituációt az egyén köré. Zimbardo szerint ha meg akarunk változtatni egy egyént – és az egyénen keresztül egy csoportot-, meg kell változtatnunk a szituációt, amelyben van. „A legtöbb ember” – mondja Zimbardo – „a passzivitás gonoszságát követi el.” Pedig csak az hozhat változást, és attól válhatunk, ahogy ő fogalmaz, hősökké, ha cselekszünk, amikor mások passzívak, az énközpontúság helyett társadalomközpontúságot választjuk.

Egyre több olyan kezdeményezést találhatunk a világban, melyek a társadalomközpontúságra, a közösségi gondolkodásra fókuszálnak. Az UBER, az AirBnB, az Ubuntu és sok más olyan vállalkozás kezdi bontogatni szárnyait, vagy szárnyal, melyeknek alapja a tudás, vagy más érték megosztása.

A közösségi gondolkodás része az adományozás, a jótékonykodás, melynek lényege, hogy az egyént nem hagyja hidegen egy társadalmi csoport problémája, hanem tenni akar a pozitív változásért. A civil szervezetek számos kreatív ötlettel hívják fel magukra, céljaikra, az általuk képviselt ügyre, problémára a társadalom figyelmét. Az utcai akciók, performanszok, szórólapok és társadalmi célú hirdetések után egyre több szervezet nyitott úgynevezett charity shopokat, charity cafékat, hogy egy ebéd, vagy a kávézás ürügyén kapjon extra figyelmet törekvéseinek.

A Labor Caféhoz hasonól kezdeményezések sokasága fellelhető a tőlünk nyugatabbra található országokban. Londonban, Glasgowban, Norvégia számos településén találunk olyan vendéglátó helyeket, melyeknek bevétele nonprofit szervezetekhez kerül. Alapvető különbség azonban a Labor Café kezdeményezéshez képest, hogy ezek a kávézók hagyományos működésűek, vagyis pénztárgéppel, pincérrel, szabott árakkal várják a venédgeket, pusztán bevételeik felhasználásában térnek el a hagyományos vendéglátó helyektől.

Alapelv és működés

A Labor projektben szinte semmi nem utal a hagyományos vendéglátó helyek működésére a berendezésen és térszervezésen kívül. Nincs felszolgáló, nincsen személyzet és nincsenek árak sem. Becsület kassza van, eszközök és lehetőségek vannak, na meg egy konkrét cél: a közösségi tér fenntartása.

labor szóró OK