Rólunk

Az alapítvány bemutatása

A Tabulapláza Alapítvány 2004-ben alakult egy öt fős baráti társaság kezdeményezésére a Kalamáris Egyesület alapítványaként. Célja a helyi közösségi kezdeményezések élénkítése, segítése Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az alapítvány a társadalmi problémák megoldására irányuló szemléletformálást és tájékoztatást végez, lehetőséget biztosít a kisközösségek, társadalmi csoportok, civil szervezetek önkifejezésére, megszólalására. Ennek érdekében rendezvényeket szerveztünk, kisközösségi rádiót működtettünk a korábbi évek folyamán, majd 2008-ban elkészítettük a Világosan a civilekről című komplex oktatási anyagot. Fontos tevékenységünk a kisközösségek fejlesztése, és a társadalmi aktivitásuk növelése. Ennek keretében a kezdetektől aktívan működtünk közre nyíregyházi és kistelepülési programok megvalósításában, majd 2015-ben megnyitottuk Nyíregyháza belvárosában nyitott közösségi terünket a Labor Cafét.

A szervezet felépítése

Az Alapítvány vezetését kezdetben egy 5 tagú baráti társaság alkotta, majd a családi állapotok megváltozásával az összeférhetetlenség elkerülése érdekében mára 3 tagú kuratórium látja el a kurátori feladatokat. A kuratórium munkáját a 2 főállású alkalmazott mellett népes önkéntes tábor segíti, melynek létszáma a kávézónak köszönhetően folyamatosan változik.

A kuratórium tagjai:

Szervezet működése, beágyazottsága

A szervezetünk legnagyobb erőssége, a szakmai kapcsolatrendszere és a lelkes jó hangulatú önkéntes gárda. Munkatársaink több évre visszanyúló civil tapasztalatainak nyomán olyan programok valósultak meg, melyek hosszú távon a teljes hazai civil közösség kapacitását növelhetik. A kezdeti ifjúsági tartalmakat szolgáltató elsősorban utcai, vagy fesztivál rendezvények után az elméleti munkára koncentrált az alapítvány. Napi működése az irodai feladatok ellátására, pályázatfigyelésre korlátozódott. 2007-ben megnyitottuk a helyi művészek munkáit felsorakoztató bemutatótermet, mely tovább szélesítette az alapítvány ismertségét. A Kalamáris Egyesülettel, a Közös Nevező Egyesülettel, a Gyermekmosoly Alapítvánnyal és további számos szervezettel végzett érdekérvényesítő, ifjúsági programokat alapítványunk 20013-ig.

20015-től a közösségi tér megnyitásával vált alapítványunk a lakosság szélesebb köre számára is ismertté. Alapítványunk tagja a Nyíregyházi Ifjúsági Kerekasztalnak, több oktatási intézménnyel áll együttműködésben. Folyamatosan keressük a kapcsolatot más szervezetekkel és a helyi lakosság minél szélesebb körvel.

Célok

Célunk a nyitott közösségi tér mintaprojektté, majd pedig hálózattá szervezése, a helyi közösség bevonása, a nonprofit és forprofit szektor együttműködésének erősítése. Kiemelt cél az adományozás meghonosítása mindennapi kultúránkban, az önkéntesség népszerűsítése, elsősorban az iskolai közösségi szolgálaton keresztül annak megismertetése a fiatalokkal.

A Labor Café projekt mögött olyan nyíregyháziak állnak, akik megérezték és megértették, hogy a változás, melyet a világban szeretnének látni, azt maguknak kell elkezdeniük.

A Labor Café projekt két megálmodója és motorja, Fekete Éva és Nóra folyamatosan gyűjt, toboroz, szervez és tervez. Munkájuk részeként önkénteseket toboroznak és mentorálnak, programokat szerveznek, új kihívásokat fogalmaznak meg és érnek el napról napra. Az általuk elkezdett út nem magányos kreatívok fikciója, hanem a legújabb társadalmi és gazdasági trendekre adott válasz.

Az út nem könnyű, de a cél nem elérhetetlen. Az egyén és a közösség, a társadalmi, gazdasági és nonprofit szektor átjárhatóságára, ötvözésére és összekapcsolására tett kísérlet ez, melynek célja az, hogy mintát adjon, kapcsolódási pontokat találjon, vagy tűzzön ki.

Az adományozók és önkéntesek toborzása mellett folyamatosan dolgoznak a társadalom minden szereplőjének motiválásán, a Tabulapláza Alapítvány alapvető céljának megvalósításán, vagyis  a társadalmi felelősségvállalás és aktivitás élénkítésén.

Kettejük mellett folyamatosan változó összetételű, nem ritkán alkalomszerűen felbukkanó önkéntesek stábja vesz részt a Labor Café működtetésében.  A létszám és az időbeosztás mellett az emberi kapcsolatok és a megfelelő kommunkiáció egyensúlyban tartásása is kihívások elé állítja az alapstáb két tagját, így kreatív és produktív feladataik mellett vezetői szerepet is ellátnak.

Fekete Éva grafikus, tanár, közösségszervező

A Tabulapláza Alapítvány alapítójaként első perctől folyamatosan dolgozom azon, hogy segítsek megérteni az egyén szerepét a társadalmi folyamatok alakításában, valamint segítsek megértetni az úgynevezett harmadik szektor működését, szerepét, fontosságát minél szélesebb társadalmi réteggel.

E törekvés részeként különböző szemléletformáló eszközöket és módszereket dolgoztam ki több célcsoportnak. A kiadványok, oktatófilmek, kiállítások, akciók  után új, az elméleti helyett a gyakorlati szemléletformálás módszerén kezdtem gondolkodni, mely segít megélni mindazt, amiről korábban elméleti kutatásokat végeztünk. Cél, hogy a társadalmi felelősségvállalás, az egyéni aktivitás és a közösség adta sikerélményt minél többek éljék át az önkéntességen keresztül. Minden eddigi a munkámnak átfogó és kiterjedt, komplex kutatási terepe a Labor Café projekt.

Ez a kísértlet minden szereplő számára tartogat tudást, tapasztalatokat, újszerűsége okán látványos sikereket. Célom, hogy a Labor fejlődésének folyamatit vizsgáljam, értékeljem, a folyamatos fejlődést rögzítsem és mindenki számára hasznos tudássá alakítsam.

Hiszem, tudom, hogy jó úton járunk.

Fekete Nóra textilművész, enteriőr tervező 

Művészként, munkám során számtalan kísérletet végezek, kapcsolatot teremtek a munkáimat befogadó nézővel. A Labor Café projekt újszerűségét az adja, hogy az alkotásom maga az enteriőr, melyben nem ritkán egyszerre vagyok együtt a közönséggel. A közönség itt nem látogató, használója és alakítója is a térnek, így az  folyamatosan változik az igények mentén.

Alkalmam van vizsgálni a „közönséget”, hogyan hat rá a közeg, melyet létrehoztam.

A Labor Café projekt számomra is kísérlet. Kísérlet arra, hogy megvizsgáljam, miként alakítja át egymást enteriőr és használója, hogyan alakulnak át a gyakran véletlenszerű tárgyadományok az egész egység szerves részévé. Célom, hogy a közösségi térben elhelyezett alkotásokkal becsempésszem a művészetet, a szépet a hétköznapokba, keretbe foglaljam az eklektikus tárgyakat és harmonikussá, othonossá, mégis jól használhatóvá alakítsam az összképet.